A Szádvárért Baráti Kör immár hetedik alkalommal tartotta meg a Vármentő napokat a 2009. októberi ünnepek alatt

A lelkes műemlékpártoló csapat a Ménes-patak völgyében megbújó egykori határőrbázis, a napjainkban Szalamandra-turistaházként működő épület eresze alatt gyülekezve, tűkön ülve várta, hogy végre elálljon az eső.
Szerencsére a sötét felhők a délelőtt folyamán tovaszálltak, így szerszámokkal felfegyverkezve nekivághattunk a Várhegyre felvezető meredek szerpentinnek. A történelmi emlékhelyre érkezve csapatokra osztódva kezdtünk munkához.

Az egyik brigád a nyáron állagvédelemben részesített déli várfal előtt végzett tereprendezést, ezzel megakadályozva, hogy majd a téli hónapokban összegyűlt csapadékvíz megfagyva kárt tegyen a kőfalban.
Mások a várfal oldalában javították a kisebb üregeket, repedéseket.
A vidám kompánia nagy része viszont az örökké munkát adó növényzet friss hajtásainak vágását végezte a mintegy egyhektárnyi várrom területén.
Tapasztalatból tudom, nem egyszerű járni-kelni a meredek hegyoldalban, ahol a felrobbantott vár köveinek garmadája gáncsolja el a lábat.

Délidőben egy helyi vállalkozás vezetője örvendeztetett meg a frissen sütött sajtos-füstös lángosával. Hosszú sorok kígyóztak sercegő serpenyője előtt, valahogyan mindenkinek meghozta étvágyát a hegyi levegőn végzett testmozgás.

Lendületünknek csak a korai sötétség vetett véget, indulni kellett, lefelé vacsorázni. Este még sokáig ébren voltunk, az átélt élményeket mesélve a pohár mellett.

Másnap folytattuk a vármentést, igyekeztünk a bevállalt feladatokat véghezvinni.
Az izzasztó fizikai munkánk jutalmaként felvidéki barátaink, a szádalmási Alma hagyományőrző csapat ebédre gulyáslevessel és forralt borral kedveskedett. Az állagmegóvott várfalat használva ebédlőasztalul jóízűen estünk az éteknek. Majd tovább folytattuk dolgunkat.

Persze senki sem gondolja, hogy mindez unalmas robotmunka volt, hiszen az esztendők alatt baráti társasággá forrott csapat a közös tenni akarás szellemében, vidáman csákányozott vagy éppen metszette a sarjadékot. Mindannyian, akik évek óta erre áldozzunk szabadidőnket és pénzünk egy részét, őszintén hiszünk benne, hogy fokozatosan előbbre jutunk Szádvár megóvásában. A második nap estéjén taggyűlés keretében megvitattuk az előttünk álló faladatokat, a jövő évi nagyszabású terveket. Amelyre természetesen mindenkit szívesen várunk, aki szeretne részesévé válni egy középkori vár megmentésének!

Végigélte és lejegyezte:

Szatmári Tamás

Várbarát.lap.hu | Várépítészet.lap.hu