Látogassa végig Veszprém megye 7 várát - Csesznek, Csobánc, Nagyvázsony, Somló, Sümeg, Szigliget, és Várpalota - és gyűjtse össze a várak pecsétjeit. A szép tavaszi napsütésben érdemes felkerekedni és a hétvégi kirándulást összekötni múltunk megismerésével és egy kis játékkal.

Nem tudja merre is induljon… irány Nagyvázsony! A falu kis házai között tör az ég felé a Kinizsi vár négyszintes lakótornya. A várat még a XV. században építtették, amelyet Mátyás király a hadjáratokban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozott. Az ő idejében alakították ki a várat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárny övezte, sarkában várkápolnával, míg a bejárata elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet emeltek. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit. Érdemes április utolsó hétvégéjére időzíteni a kirándulást, mert akkor rendezik a Szent György-napi Marha(nagy)hajtást.

Csodálatos természeti környezet, páratlan panoráma, hangulatos település és jó éttermek várják Önt, ha a Szigligeti Vár mellett dönt. Sokan nem is gondolnák, hogy egy várat, amely számos háborút túlélt bencés apátok építettek két év alatt. Még 1260-as években adományozta a bencéseknek IV. Béla király Szigligetet azzal a feltétellel, hogy építsenek egy várat. A királynak azonban úgy megtetszett a vár, hogy visszavette. A várat az ellenség soha nem foglalta el, azonban I. Lipót elrendelte a vár felrobbantását. Májustól várjátékokat rendeznek falai között.

Csobánc várából csak kis falak maradtak örökül, de a kilátás a Tanúhegyekre kárpótol minket a történelem hiányosságai miatt. A vár még a XIII. században épült, de virágkorát a XVI. században élte, amikor a vár ura és kapitánya Gyulaffy László, a híres bajvívó volt. Számos ostromot vertek vissza ezek között a falak között, de az 1700-as évek elején pusztulásnak indult. Pecsétet a Gyulavezér Lovas-birodalomban kérhetnek a füzetbe, ahol júniusban Gyulaffy Napokat is rendeznek.